Tájékoztató a szavatossági jogokról fogyasztók részére

Tájékoztató a 2014. március 15-e után vásárolt termékekre

Jelen tájékoztatót a Semmelrock Stein+Design Burkolatkő Kft. mint gyártó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben foglaltaknak megfelelően és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján elhelyezett tájékoztató alapján készítette.

Frissítve: 2017.02.13.

Ki minősül fogyasztónak?

A Ptk. értelmező rendelkezései szerint fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

Hibás teljesítés

Hibás a teljesítés, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

Kivéve, ha a fogyasztó a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

Az új Ptk. is ismeri a hibás teljesítési vélelem fogalmát, ami azt jelenti, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításig:

„vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.”

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hat hónapon belül felismert hiba esetén a bizonyítás terhe a vállalkozást terheli.

Kellékszavatosság

A kellékszavatosság lényegében azt jelenti, hogy a termék eladója/ a szolgáltatást nyújtó fél a termék hibájáért a vásárláskor a termékben már meglévő hiba-ok miatt bekövetkező hibáért (rejtett vagy gyártási hiba) kellékszavatossági felelősséggel tartozik.

Az eladó kellékszavatossági felelőssége független attól, hogy tudta-e, hogy hibás terméket adott el, vagy sem, a jóhiszemű eladó is felel a hibás teljesítésért a vevővel szemben.

Mit igényelhet a vevő?

Kellékszavatosság érvényesítése esetén, a fogyasztót minőségi kifogás alkalmával az alábbi sorrendben - hibás teljesítés esetén -, négyféle ún. szavatossági jog illeti meg:

  • a kijavítás,
  • a kicserélés,
  • az árleszállítás,
  • a vételár-visszatérítési igény (ún. elállás).

Az új Ptk. szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint

  • kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
  • az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja,
  • vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a törvényben foglaltak szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

Az új Ptk. is tartalmazza azt a szabályt, miszerint jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A törvény rögzíti, hogy a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.

Termékszavatosság

A termékszavatosság azt jelenti, hogy a vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (azaz a termék) hibája esetén

„a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki.”

A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.

Mit igényelhet a vevő?

- A fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy
- ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, a terméket cserélje ki.

Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli.

Közlési és igényérvényesítési határidők

A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli. E határidő eltelte jogvesztéssel jár.

Termékszavatosság tulajdonosváltozás esetén

A termékszavatossági jogokat a termék tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a gyártóval szemben.

Ki viseli a költségeket?

A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a vállalkozást terhelik. Kivétel az az eset, ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles viselni, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.

Milyen határidőn belül reklamálhatunk?

Hiba közlése

A jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni.

Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.

A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.

Elévülés

Az új Ptk. főszabálya szerint a jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén azonban a szavatossági idő hosszabb: a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el.

Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.

Fontos szabály, hogy nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.

A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.

Melyek azok az esetek, amikor az eladót nem terheli szavatossági kötelezettség?

A Ptk. 6:157. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések tartalmazzák a szavatossági felelősség alóli mentesülés eseteit, miszerint a mentesülésre két esetben kerülhet sor:

  • ha a hibát a jogosult a szerződéskötés időpontjában ismerte;
  • ha a hibát a jogosultnak a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

Fontos, hogy az eladónak csakis a vevő által ismert hiba vonatkozásában nincs kellékszavatossági felelőssége – és csak az ilyen jellegű hibákra mondják jogszerűen az eladók, hogy ezekre nincs szavatosság (és nem lehet emiatt a terméket pl. kicseréltetni).

A vonatkozó jogi előírások alapján a leértékelt (akciós) termékkel kapcsolatban is van helye minőségi kifogásnak, de csak a termék azon részére vonatkozóan, amely nem volt hibás, vagy hibás volt, de erről a fogyasztó nem tud(hat)ott.

Ki mikor mit bizonyít?

Fő szabály szerint a vásárló köteles bizonyítani „igazát”, vagyis azt, hogy a hiba oka már a vásárláskor megvolt a termékben és a hibát nem a vevői rendeltetésellenes használat okozta. Szavatosságnál azonban fontos, a fogyasztói szerződésekre irányadó - és a fő szabály alól kivételt képező – szabály, miszerint a teljesítéstől számított 6 hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell (úgy kell tekinteni), hogy a hiba oka már a tejesítés időpontjában is megvolt. Ennek értelmében az első hat hónapban jelentkező kellékhiány miatti felelősség alól az eladó fél csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az eladáskor a termék hibátlan volt, tehát a hiba oka a teljesítés után, a termék nem rendeltetésszerű használata miatt keletkezett.

Tehát a szavatossági idő első 6 hónapja alatt a kötelezettet (az eladót) terheli a bizonyítás, azaz csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

Kiemelendő azonban, hogy csakis a Ptk. szerinti fogyasztói szerződésekre áll ez a vélelem szavatosság esetén, így a Ptk. alapján fogyasztónak nem minősülő vevőre nem vonatkozik ez a szabály. Ahhoz ugyanis, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül felismert hiba esetén a fogyasztónak nem minősülő vevő sikeresen érvényesíthesse a szavatossági jogait, bizonyítania kell, hogy a hiba oka már a teljesítéskor megvolt.

Kivétel a kivétel alól, vagyis nem irányadó a hivatkozott vélelem, tehát bizonyítás terheli mégis a fogyasztót a szavatosság első 6 hónapjában is, amennyiben a vélelem a dolog természetével, vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

A jótállás

A Semmelrock Stein+Design Burkolatkő Kft. által gyártott termékek jogszabály alapján nem jótállásra kötelezett termékek.

Hová fordulhat panaszával

A Semmelrock Stein+Design Burkolatkő Kft. a fogyasztó szavatossági igényét a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendeletben foglaltaknak megfelelően, jegyzőkönyv felvétele mellett kezeli.

A fogyasztók – amennyiben a vállalkozás a panaszukat nem, vagy nem megfelelően kezelte - 2017. január 1-től a területileg illetékes járási hivatalokhoz fordulhatnak (197 járás). Elérhetőségek: http://jarasinfo.gov.hu/.

Békéltető Testületek Elérhetőségei (pdf.)

Amennyiben kérdése merülne fel a jelen tájékoztatóban foglalt kérdések kapcsán keresse munkatársunkat az eniko.takacs@semmelrock.hu elérhetőségen.

Egyebek

Jelen tájékoztatás nem teljes körű, nem tartalmazza a vonatkozó valamennyi jogszabályi rendelkezést, csupán a kellékszavatosság és termékszavatosság főbb szabályait emeltük ki.

A 2014.03.15. előtt vásárolt termékekkel kapcsolatos jogokra – többek között – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet irányadó.

Békéltető Testületek


Letölthető az alábbi linkről.